2010. augusztus 12., csütörtök

Hullócsillagók helyett több önbecsülés, két út helyett egy

Imádom az együttest, imádom a zenéjüket, imádom ezt a számot, hát mi kell még?
Október 13. Dürer The Dillinger Espace Plan, Cancer Bats!!!
November 21.(szombat) Flood of red, House vs hurricane, Heights (2kilóért megéri)!
Közben egyre olybá tűnik, hogy az ALLEYESONME is ellejt 1-2 kósza koncertet, ami augusztus vége és szeptember vége között várható. De szerintem inkább szeptember.
Halkan még hozzátenném, hogy aug 22-én MMA bemutató meccsem lesz és szeptemberben elindulok egy nyitott MMA amatőr bajnokságon, aztán meglátjuk mi sül ki a dologból.

Emlékeztek, amikor a hullócsillagokat említettem egy régebbi posztomban? Hát pont ezekben a napokban van és összesen néztem az eget maximum 5 percig. Nem adok több esélyt a dolognak. Úgy érzem mindenféle isteni erő és hullócsillagok kémlelése nélkül is képes az ember dolgokra és én a saját erőmből fogok mindent elérni, amit elérek.



The Dillinger Espace Plan - Widower

You were a face in the crowd
I threw myself onto you
I tried to take you away
I didn't know how to do
But I could not give you the most
Some things I said were never true
Yet still we clung to a ghost
I feel so bad you never knew
I felt like you should know but I could not tell you so


When you walked away I breathed your name
As you walked away
As you walked away
We can never get back what we choose to throw away
When you walked away I breathed your name
As you walked away
As you walked away
We can never get back what we choose to throw away
I don't know how to hold onto something
That seems determined to grow by the day
Every time I think I can handle
You only seem to get further away
I never realized just how hard it was for a person like me to do
For a person like me to do

When you walked away I breathed your name
As you walked away
As you walked away
We can never get back what we choose to throw away
When you walked away I breathed your name
As you walked away
As you walked away
We can never get back what we choose to throw away
I couldn't watch you wishing for something
That seemed more impossible by the day
Anytime I saw your expression
I only seemed to run farther away
I never realized just how hard it was for a person like me to do

Obsessed with thoughts that deform
Held on by hope too well worn
Crippled because of dreams that eclipse reality
Crashing into truths we don't perceive
We don't perceive

I couldn't hold on to the things that mattered to you
It was my big mistake
Thinking there were two roads to take
As you walked away (as you walked away)
As you walked away (as you walked away)
As you walked away (as you walked away)
As you walked away
As you walked away

2010. augusztus 10., kedd

Converge - végre megint egy fasza koncert!


Petivel nem tudtunk elővételben jegyeket venni, így a helyszínen kényszerültünk megoldani a dolgot, persze drágábban, de ez már nem számított, Converge bőven megéri. Meg is érte!
Előtte ittunk egy sört meg Peti elszívott jó pár cigit, aztán bementünk.
Kvelertakék indítottak egy elég vikinges, black metálos dologgal. A 2. szám után vettem észre, hogy 3 gitárosuk volt, a bassgitároson kívül és ebből az egyik ujjal pengette az elektromosgitárt. Megjegyezném, szétszakítja az ujjakat, de ha neki ez így jó, akkor hajrá. Sok embert bepörgettek a vikinges zenével és megadták az alaphangulatot. Az egyik roadjuk felvett egy viking sapekot és kiált headbengelni a színpadra majd bement ő is a tömeg közé.
A következő banda a Gaza volt. Fura megjelenés és összhatás, 2 méteres énekes, egy gitáros(+1 basser) és egy nagyon jó dobos. Az énekesük alapból érdekes volt, érdekesen mozgott és átadott egyfajta depresszív érzést az érthetetlen ordibálásával. De összességében Petit és engem sokkolt ez a banda, nem tudtuk hol vagyunk, olyan semmilyen, de mégis depresszív érzéseket közölt a dolog, talán melankólia lehetett. Nagyon káosz zene, nem nagyon voltak benne ismétlődő részek vagy akármi, a dobon sem, csak csapkodás eszeveszett tempóval és össze vissza riffelés a gitáron. De mégis jó volt, vagy nem is tudom, sokkoló, durva. A basser sokszor beordibált, de volt, hogy fele számot az énekessel együtt énekelte. Az utolsó számon a gitáros levette a nyakából a gitárt és elkezdett pörögni vele és úgy gitározott, majd a szám végénél eldobta.
Majd a várva várt Kylesa következett. Ők sem egy szokványos banda. 2 dobos, 2 énekes gitáros és ebből az egyik nő. Jó kiállású csaj volt és elég jól gitározott és persze akadt rajta sok tetkó is. A másik gitárossal felváltva énekeltek, de legtöbbször inkább csak ordítva beszéltek. Az utolsó pár számnál már untam, mert nagyon hasonló volt a számaik felépítése még a szöveg is, vagy csak az ének, nem tudom, de már untuk. És inkább vártuk a Converget.
Nem hiába ők voltak a fő zenekar, ők voltak a nap fénypontja is. Amikor elhangzott a No heroes, az Axe to fall és pár általam kedvet szám, nem tudtam megállni, hogy be ne ugorjak a moshpitbe. Mentek a kezek lábak rendesen, de - ahogy Misi megmondta- a divatbemutató jellege is megvolt, mert érdekesmód nem nagyon láttam egyenessapkás, fültágeszes arcokat mosholni. Kis szarrágó mindegyik, kiállnak a fejüket rázni. De ezzel nem nagyon foglalkoztam, ami közbe emberek fején mászkáltam és ütöttem aki előttem van. Majd megpróbálok képeket szerezni.
Converge egész kiállásában nagyon pozitív volt, nagyon király banda. Az énekes meg beteg arc, olyan fejeket vágott meg úgy mozgott néha, hogy az hihetetlen. Tényleg mintha nem is ember lett volna. Ezen kívül az éneket a gitárosok segítségével teljesen át tudta adni, nem voltak hibák meg kiénekelhetetlen részek, amiket csak a studióba széteffekteztek, majd koncerten már nem lehet ezeket visszaadni. Ők visszaadták a felvételeket és még többet is, a látvánnyal és a hangulattal. Szóval örültem nagyon. A koncert után az énekes az elől álloknak mind egyesével kezet fogott és megköszönte, hogy eljötte és így tett velem is mert a mosh végére valahogy ott maradtam.
Koncert után elmentünk és találkoztunk Peti báttyával és kiültünk a 9. kerbe a "törzshelyükre", ami egy boltnak a lépcsője volt. Ott iszogattunk meg dumáltunk. Elég érdekes volt, mert szinte mi voltunk ott az egyedüli magyarok. Mindenhol túristák. Odajött egy brazil srác hozzánk és segítséget kért, mert ellopták a pénzét és másnap 2kor indul a gépe, Ferihegyre kellett jutnia. Kizárt volt, hogy pénzt adjunk neki, meg a taxi amúgy is drága lett volna. Peti báttya a telefonján fogta gyorsan és kikereste a brazil nagykövetség számát és beírta a srác, meg még dumáltunk vele egy kicsit. Elég fogyi lehetett, mert amikor kérdeztem, hogy "Where are you from?" Ő csak annyit ismételgetett, hogy "Brazil, you know football" mondtam neki, hogy "Yes I know, and brazilian jiu jitsu, Grace jitsu" Ő erre csak "Yes, Brazil,football", fogyi. Aztán idegesítő tetkókban bővelkedő olasz túristák jöttek és elsőre 1-2 közülük hardcoreosnak tünt fej meg tetkók alapján, de elvetettük az ötletet, mert Lady Gaga egyik számát dúdolták és a dunapartra akartak eljutni valami discoba, természetesen mi ebben is segítettünk. Aztán felmentünk Peti báttyának a kérójába és ott dumáltunk tovább, majd elhúztunk aludni. Másnap még bandáztam Petivel és elkísértem a Szigetes melójának a találkozójára, majd közúti torlódások miatt nagy nehezen, de hazaértem.

2010. augusztus 9., hétfő

"I swear I'll find my way back to the light now that I'm left alone"

A tegnapi nappal sok mindenre rájöttem. Például arra, hogy nagyobb és nehezebb egy traktorgumi, mint bárki gondolná. Elég durva, hogy a nagy MMA-sok egyedül gurítják ,emelgetik stb. Tudnak valamit. Mi pedig ketten is alig bírtuk el. De én azért örültem, mert Misi elmesélte közbe a tábori élményeit, ő pedig azért örült, mert nem egyedül kellett hazacipelnie.
Ez után persze mindkettőnknek jól esett egy fíííínom barna sör és eközben rájöttem sok minden másra is. Például, hogy önmagunk lehessünk, néha meg kell bántanunk embereket. Sajnálatos dolog, mert nem szeretek senki bántani, sem testileg sem lelkileg, aki nem érdemli meg. De ahhoz, hogy az lehessek, aki vagyok, ezt muszáj néha megtenni, akármennyire fáj és nem akarjuk. Talán szabad vagyok, talán ezt akartam, mégis bánt. De tegnap akkor voltam igazán önmagam, amikor kint ültünk a lépcsőn Misivel, barna sört ittunk és dumáltunk mindenféléről. Ehhez nem kell más, főleg nem nők. Nők akkor kellenek, amikor éppenséggel más szügségleteink lennének, akkor meg természetes, hogy nincs senki vállalkozó szellemű leányzó. Nem is baj.
Csak zenélni, bandázni, bunyózni és bulizni akarok, a saját magam elképzelése szerint. És ebben most pillanatnyilag más nem kaphat helyet.
Ma edzés is lesz szerencsére és utána egyből megyek Convergre. Ez is én vagyok. Én leszek, aki akkor lesz és nekem csak ennyi kell.

2010. augusztus 7., szombat

Szellem

Végre van egy időpont, amire össze kell szednem magam. A legrosszabb állapotomban is megcsinálom a heti 2 edzésemet és még mellette, ami kifér, általában még 2 edzés össze szokott jönni. Szóval MMA bemutató meccs, vagy ha nem lesz ember, akkor muay thai. Mindenesetre megmérettetés. Végre. Kiderül hol is állok azon a bizonyos tudás létrán. Lehet, hogy az alján, de az is kiderülhet még, hogy feljebb mint gondoltam. Egyszerre tölt el a dolog jó és rossz érzéssel, de inkább jóval, mert azt érzem többet tudok, többet bírok és sokkal jobb leszek, mint voltam és lesz mögöttem végre egy olyan edző, aki meccs közben is fog tudni segíteni és ezen kívül eddig tőle tanultam a legtöbbet, azt hiszem.
Az együttessel most beszívtuk, nem léphetünk fel azzal a 2-3 kaptafa metalcore bandával, mert nincsen referenciánk, vagyis felvételünk, viszont az 1 éves számaink is verik azokat, akikkel felléptünk volna és a srác, aki szervezte a bulit sem volt teljesen korrekt, meg hát a Crazy Mamába fellépni minek, ha a Dürerbe is lesz rá lehetőségünk 1 éven belül? Inkább kivárjuk és csapunk egy jó bulit korrekt bandákkal és arcokkal. A haditerv most csak annyi, hogy stúdió felvétel annyi számról, amennyiről tudunk, az sem baj, ha csak 2-3 számot sikerül felvenni. Eközben meg szeretnénk egy laza bulit valahol Szentendrén. Holnap fel is hívom az illetékest. Viktor pedig a stúdiót hívja fel és már ezzel is közelebb leszünk a dolgokhoz. Új számok faszák, lesz teljesen magyar szövegű szám is, szóval senkinek egy rossz szava sem lehet majd, ha meghallják azt a bizonyos ep-t, ami még csak a fejünkben létezik.
Én ezerrel azon leszek, hogy ezeket összehozzam. Ekkor leszek igazán csak boldog, mást nem is akarok. Szóval mindenkinek sok sikert az álmaihoz. Nem azt mondom, hogy mindent megtettem, de sokat és akármi is lesz, nem fogom azt gondolni, hogy kidobott idő vagy erőfeszítés.