Sajnos ezt a címet nem én találtam ki, pedig tudom, hogy nagyon jól hangzik és az előző poszt is ehhez a zseniális alkotáshoz köthető.Murakami Haruki Világvége és keményre főt csodaországáról van szó. Aki szereti a szürreális, esetlegesen tudományos vonzerejű, fikcionáló és néha elborzasztóan jó írásokat, hát ez az. Annyira jól ír, hogy az már ijesztő. Nem sok könyvet olvastam el életemben, pedig az utolsó 1-2 évben rákapcsoltam, de ez a könyv.... Gyerekek, ez a legjobb könyv, amit életemben olvastam, és még nem értem a végére, szóval csak jobb lehet a legjobbnál.:)
Két szálon fut a történet. A páratlan fejezetekben A keményre főtt csodaországgal, vagyis egy napjainkban létező városról olvashatunk, ami természetesen Tokyo. Egy numerátor a főhősünk, aki elmegy egy megbízatásra és nem a szokásos munkát kapja. Belekeveredik valami egészen furcsa dologba egy öreg biológussal, aki a koponyákat, a hangelvonást és más érdekes dolgokat kutat.
A páros fejezetekben pedig egy Világvége nevű hellyel találkozhatunk, ahol a főhős ismeretlen, egyenlőre.Belép a városba, ami egy nagy fallal van elkerítve és éppen látja, ahogyan aranyszőrű unikornisokat terel be az őr. Le kellett adnia az árnyékát és egy vágással megjelölik a szemgolyóját, mielőtt belépne. Ebben a városban mindennek megvan a helye, az embereknek nincs nevük, csak a munkájuk. Az ő munkája a régi álmok olvasása lett.
Ha már ennyi sem keltette fel a figyelmeteket, akkor nem jó nektek semmi és inkább gyűjtsetek tovább pokemonos kártyákat!:) :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése